Méhek világnapja
A méhek világnapját május 20-án tartjuk.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése értelmében május 20-a 2018-tól a méhek világnapja. Az ENSZ ezzel a méhészek helyzetére és fontosságára hívja fel a világ figyelmét.
A dátum nem véletlen. 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, a szlovén származású Anton Jansa. Az eredetileg festőnek tanult Jansa a Habsburg udvar bécsi egyetemének a méhészkedés tudományát oktató tanára volt. Munkásságának fontosságát már akkor felismerték és nagyra becsülték.
Miért fontosak a méhek? 🐝
A méhek nagyon fontos kis rovarok! Nemcsak azért, mert mézet készítenek, hanem mert segítenek a növényeknek, virágoknak, gyümölcsöknek és zöldségeknek növekedni.
Amikor a méhek virágról virágra repkednek, beporozzák őket. Ez azt jelenti, hogy virágport visznek egyik virágról a másikra. Ettől tud sok növény termést hozni, például almát, epret, paradicsomot vagy akár dinnyét!
Ha nem lennének méhek:
-
Sok gyümölcs és zöldség nem nőne meg.
-
Az állatoknak is kevesebb ennivalójuk lenne.
-
Az embereknek is sokkal kevesebb finomság jutna az asztalra.
Szóval a méhek nélkül a világ színtelenebb, íztelenebb és szegényebb lenne.
Ezért nagyon fontos, hogy vigyázzunk a méhekre:
-
Ne bántsuk őket!
-
Ültessünk virágokat, amiket szeretnek!
-
Óvjuk a természetet!
Az elmúlt években világszerte megcsappant a méhállomány. A probléma emberi eredetű, elsősorban a helytelen vegyszerhasználat okozza. Egyes méhfajok nehezen tudnának életben maradni az ember által teljesen átformált világban, ráadásul a környezeti károk mellett az életterük is szűkül.
Nemzetközi és hazai viszonylatban is megállapítható, hogy a legfontosabb haszonnövények nem állati beporzásúak, azonban a változatos, egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás szempontjából számos terményre károsan hat mind a vadon élő, mind a háziasított beporzók megritkulása.
A világ jelenleg beporzási válsággal küzd, amelynek többnyire terméscsökkenés és minőségromlás a következménye a mezőgazdasági termények és a vadnövények esetében is.
Magbomba készítése
A méhlegelő magjai:
ánizs, baltacim, borágó, borzaskata, búzavirág (színes és vad), csabaíre vérfű, dúsvirágú/szöszös ökörfarkkóró, ékes vasvirág mix, erdei mályva, évelő len, fehér here, festő pipitér, héjakút mácsonya, hólyagos habszegfű, kamilla, kapor, keleti/mezei szarkaláb, kerti izsóp, kerti kakukkfű, kerti katicavirág, kerti madármályva, körömvirág, kígyóhagyma, koloncos legyezőfű, konkoly, közönséges cickafark, közönséges ebnyelvűfű, közönséges galaj, közönséges orbáncfű, lándzsás útifű, ligeti zsálya, mezei katáng, mezei katicavirág, mezei zsálya, muskotályzsálya, nyári hérics, nyúlszapuka, kerti habszegfű, orvosi atracél, orvosi somkóró, orvosi szappanfű, orvosi zsálya, osztrák zsálya, parlagi pipitér, pipacs, pitypang, réti füzény, réti imola, réti legyezőfű, réti margitvirág, spanyol katicaviág, szarvaskerep, szöszös bükköny, szurokfű, tarka koronafürt, terjőke kígyószisz, vadmurok, vadrezeda, vetési/réti boglárka, vörös here
Szükséges eszközök: WC papír guriga, víz, turmixgép, magkeverék, választható: jégkockatartó, fa pálcika
Elkészítés folyamata:
1. A WC papírgurigákat apró darabokra tépkedjük.
2. Felöntjük vízzel.
3. Leturmixoljuk.
4. A masszába beleszórjuk a magkeverékünket.
5. A masszát golyókká gyúrjuk, kinyomkodva belőle a vizet. / A masszát kinyomkodjuk és egy jégkockatartóba tesszük, beleállítunk egy pálcikát.
